82 éves korában, rövid, súlyos betegségben, június 30-án elhunyt Grunwalsky Ferenc, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező-operatőr.
Grunwalsky Ferenc 1943. május 16-án született Budapesten. 1962-ben vették fel az ELTE Bölcsészettudományi Karára, ahonnan később átiratkozott a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező-operatőr szakára, ahol 1968-ban szerzett diplomát. Számos rövidfilm után 1975-ben a Vörös rekviem volt az első nagy játékfilmje. Ezt olyan alkotások követték, mint az Eszmélés (1985), a Kicsi, de nagyon erős (1989), a Goldberg-variációk (1992) vagy a Visszatérés (1999).
Szomjas György rendező állandó operatőre volt, 1981-től számos filmet készítettek együtt,
többek közt a Könnyű testi sértés (1983), a Falfúró (1985), a Könnyű vér (1989), a Roncsfilm (1992), a Gengszterfilm (1999) és A Nap utcai fiúk (2007) című alkotásokat.
A Mafilm rendező-operatőreként Jancsó Miklós számos munkájában működött közre.
Ő fényképezte többek között a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999), az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000), a Kelj fel komám, ne aludjál (2002) és A mohácsi vész (2004) című filmeket is.
Nevéhez több sikeres rövidfilm és tévéjáték rendezése, valamint számos film forgatókönyve is fűződik. Ő volt az Örökbefogadás egyik forgatókönyvírója, amiért Mészáros Márta a Berlini Filmfesztivál történetében első magyarként és első nőként nyerte el 1975-ben az Arany Medvét. Színészként is felbukkant a Szevasz, Vera! (1967), az Idő van (1986) és a Tiszta lap (2002) című filmekben.
Alkotói tevékenysége mellett elkötelezetten dolgozott a magyar filmszakma intézményi megerősítésén is.
Meghatározó szerepet játszott a magyar filmtörvény megalkotásában, ami létrehozta a jelenlegi filmes támogatási rendszer alapját, biztosítva a mozgóképkultúra állami védelmét. 2003 és 2009 között a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnöke volt. Tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, és részt vett a Magyar Filmszemlék megszervezésében.
Művészi munkásságát 1989-ben Balázs Béla-díjjal, 1997-ben érdemes művész címmel ismerték el.
A Kossuth-díjat 2004-ben vehette át. 2010-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, és ugyanebben az évben ítélték neki a Magyar Mozgókép Mestere címet is. 2022-ben megkapta a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját, 2023-ban pedig a filmkritikusok életműdíját. 2023 óta Ferencváros díszpolgára volt.
Grunwalsky Ferencet a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti.
Forrás: MTI; borítókép: Facebook/Stépán Virág
